Sz�mviteli alapismeretek

Gazd�lkod�k k�z� tartozik:

- v�llalkoz�sok

- �llamh�ztart�sok szervei

- egy�b szervezetek, pl: alap�tv�nyok

- MNB - Magyar Nemzeti Bank

            - a fentiek �ltal alap�tott int�zm�nyek

Vagyon fogalma: A mag�n illetve a jogi szem�lyek tulajdon�ban l�v� szellemi �s anyagi javak illetve a vel�k kapcsolatos jogok, pl: k�vetel�s, k�telezetts�g.

Sz�mvitel fogalma: A gazd�lkod� szervezetek m�k�d�s�t, tev�kenys�g�t bemutat� inform�ci�s rendszer (egy inform�ci�s rendszer).

Sz�mvitel jellemz�i:

- figyeli, m�ri �s feljegyzi a megt�rt�nt gazdas�gi esem�nyeket

- vagyonv�lt. dolgoz fel

- t�j�koztat�s, inform�l�s eszk�ze

Sz�mviteli inform�ci�s rendszer fel�p�t�se:

                              Besz�mol�

                                      ↓

           F�k�nyvi k�nyvel�s (szintetikus k�nyvel�s) 

                                      ↓

                 Analitikus (anal�zis) k�nyvel�s

                                      ↓

                           Alapnyilv�ntart�sok 

Besz�mol�: A v�llalat vagyoni, p�nz�gyi, j�vedelmi helyzet�t illetve annak fejl�d�si tendenci�it mutatja be.

F� r�szei:

- m�rleg

- eredm�ny-kimutat�s

- kieg�sz�t� mell�klet

         Sz�mszer� �s sz�veges r�szeket is tartalmaz. Vannak fix dolgok, aminek kell benne lennie, de van

                 mit a v�llalat tesz bele (nem el��r�s, hogy benne legyen).

- �zleti jelent�s

                Nem k�telez, nem nyilv�nos

F�k�nyvi k�nyvel�s: vagyoni, p�nz�gyi, j�vedelmi helyzetet �rint� v�ltoz�sokat �sszevontan, �rt�kben r�gz�ti vagy mutatja ki.

Analitikus k�nyvel�s: r�szletez� nyilv�ntart�s. Mennyis�gben �s �rt�kben is vezeti a v�ltoz�sokat.

Besz�mol�:

M�rleg: a v�llalat vagyoni helyzet�t bemutat� okm�ny.

Jellemz�i:

- adott id�pontra k�sz�l (fordul�nap - amelyik napra lez�rjuk)

                 Magyar v�llalatokn�l a z�r�s: dec 31., a nyit�s jan.1.  K�lf�ldi v�llalatokn�l elt�r� lehet.

- kett�s vet�letben mutatja a vagyont, azaz eszk�z�k illetve forr�sok szerinti bont�sban

- �sszevontan k�t�tt sorrendben, teljes k�r�en mutatja a vagyont (sz�ll�t�k, vev�k, stb.). Sorrendj�t 

   meghat�rozza a m�rlegs�ma (2 fajta van).

- �rt�kben �ltal�ban 1.000Ft-ban k�sz�l

            - al��r�ssal hiteles�tik

M�rlegs�ma v�ltozata:

- A v�ltozat

K�toldal� kimutat�s - eszk�z�k (akt�v�k), forr�sok (passz�v�k)

- B v�ltozat

L�pcs�s fel�p�t�s�

Hiteles�t� okm�nya:

- k�nyvvezet�s - f�k�nyvi k�nyvel�s

- lelt�r

Lelt�r: Adott id�pontra k�sz�l, mennyis�gben �s �rt�kben teljes k�r�en tartalmazza a vagyon elemeket (nincs k�t�tt sor)

M�rleg eszk�zei: A v�llalati vagyont megjelen�si forma szerint csoportos�tj�k, e szerint van:

- A, Befektetett eszk�z�k

Olyan vagyonelemek, amelyek tart�san 1 �ven t�l szolg�lj�k a v�llalkoz�st.

I. Immateri�lis javak

Nem t�rgyiasult - k�zzel nem megfoghat�an van jelen.

II. T�rgyi eszk�z�k

Pl: ingatlan, g�pek, j�rm�vek, stb.

III. Befektetett p�nz�gyi eszk�z�k

Vagy tart�san �tadott vagy tart�san lek�t�tt p�nzeszk�z�k.

- B, Forg� eszk�z�k

                        Olyan vagyonelemek, amelyek 1 �vn�l r�videbb ideig szolg�lj�k a v�llalkoz�s tev�kenys�g�t.

                        I. K�szletek

                                   V�s�rolt vagy saj�t el��ll�t�s�

II. K�vetel�sek

III. �rt�kpap�rok

IV. p�nzeszk�z�k

K�szp�nz, illetve bankbet�t

- C, Akt�v id�beli elhat�rol�sok

                        Adott id�szak eredm�ny�t pontos�t� t�telek.

M�rleg forr�sai: Sz�rmaz�s vagy eredet szerint csoportos�tja a vagyont. Ez alapj�n tal�lhat�:

- D, Saj�t t�ke

Amit a tulajdonosok bocs�tanak rendelkez�sre. A nyeres�g a v�llalatn�l k�pz�dik.

I. Jegyzett�ke

Az a t�ker�sz, amit c�gb�r�s�gon bejegyeznek.

                        II. Jegyzet, de nem fizetett t�ke.

III. T�ketartal�k

Olyan �tvett p�nzek, amelyek nem ker�lnek bejegyz�sre, de a v�llalat p�nze.

IV. Eredm�nytartal�k

Kor�bbi �vek nyeres�gei illetve vesztes�gei egy�tt. Lehet m�nusz, illetve pozit�v.

V. Lek�t�tt tartal�k

                                   T�ketartal�kb�l van lek�tve vagy p�tbefizet�s

VI. �rt�kel�si tartal�k

                                   K�nyvszerinti �s piaci �rt�k elt�rhet - e kett� k�z�tti �rt�k a tartal�k

VII. M�rleg szerinti tartal�k

T�rgy�v eredm�nye.

- E, C�ltartal�kok

- F, K�telezetts�gek

                        I. H�trasorolt k�telezetts�g

                                   Tulajdonost�l hossz� t�vra kapott k�lcs�nei.

II. Hossz� lej�rat�

1 �vn�l hosszabb futamidej� k�telezetts�gek.

III. R�vid lej�rat�

1 �vn�l r�videbb futamidej� k�telezetts�gek. Pl: sz�ll�t�k, j�vedelem elsz�mol�si ad�tartoz�s.

- G, Passz�vid�beli elhat�rol�s

Eredm�nykimutat�s: Az adott id�szak (m�rleg szerinti) eredm�ny�t levezet� okm�ny. Levezeti a r�ford�t�sokat, eredm�nyeket.

R�szei:

- k�telez�

- szabadon v�laszthat�

A besz�mol� form�j�t a t�rv�ny r�gz�ti.

Besz�mol� t�pus�t befoly�solja a(z):

- m�rleg f�szege

Jelenleg 500Milli� szerepel, mint hat�r.

- �ves nett� �rb�r

Jelenleg 1Milli�rd Ft

- foglalkoztatott l�tsz�m

50f�

Besz�mol� t�pusa:

- �ves

K�teles k�sz�teni a kett�s k�nyvvitelt vezet� v�llalkoz�soknak.

- egyszer�s�tett �ves besz�mol�

Az a kett�s k�nyvvitelt vezet� k�sz�theti, akinek 2 egym�st k�vet� �vben a fenti 3 mutat� k�z�l legal�bb 2-t� nem haladta meg az el��rt m�rt�ket.

- konszolid�lt �ves besz�mol�

Annak a v�llalkoz�snak kell k�sz�teni (kett�s k�nyvvitel), aki egy vagy t�bb v�llalathoz kapcsol�d�an anyav�llalatnak min�s�l (anyav�llalati viszony).

- egyszer�s�tett besz�mol�

                        Egyszeres v�llalkoz�sok nem k�sz�thetik, de iskolaszervezetek, munkaszervezetek igen.

K�nyvvezet�s m�djai:

- kett�s k�nyvvitel

Eszk�z�kben �s forr�sokban bek�vetkez� v�ltoz�sokat, folyamatosan z�rt rendszerben mutatja ki. A v�llalkoz�soknak is ezt kell m�r alkalmazni.

- egyszeres k�nyvvezet�s

P�nzeszk�z�kben bek�vetkez� v�ltoz�sokat mutatja ki. P�nzforgalmi szeml�let, pl: napl� illetve p�nzt�rk�nyv.

Gazdas�gi esem�ny fogalma: Minden olyan  v�ltoz�s, ami a v�llalat vagyoni �s/vagy j�vedelmi helyzet�t �rinti.

Vagyoni helyzet v�ltoz�sa lehet:

 Pl:                                 M�rleg

             Eszk�z�k                             Forr�sok                     

A, Befekt.eszk�z:  20.000       D, Saj�t t�ke:         40.000            Befekt.eszk�z = I.+II.+III.

I. Immeti�lis:          3.000         I. Jegyzett t�ke:     30.000

II. T�rgyi:             12.000        III. T�ketartal�k:      2.000           Forg� eszk�z = I.+II.+III.+IV.

III. Befekt.p�nz�:    5.000        IV. Eredm�nytart.    8.000

B, Forg� eszk�z:  50.000        E, C�ltart:                   0                Eszk�z�k �ssz. = A+B

I. K�szlet:             25.000        F, K�telezetts.:       30.000

II. K�vetel�s:        11.000        II. Hossz� lej�r.:     15.000           Saj�t t�ke = I.+II.+III.

III. �rt�kpap�r:        9.000        III. R�vid lej�r.      15.000

IV. P�nz.eszk�z:     5.000        G, Pap�r id. ell.:         0                 K�telezetts�g = II.+III.

Eszk�z�k �ssz.:    70.000        Forr. �ssz.:            70.000

                                                                                                      Forr.�ssz: D.+F.

 Gazdas�gi esem�nyek:

1,  Egyik eszk�z n�, a m�sik cs�kken. A m�rleg f��sszege v�ltozik.

Pl: anyagot veszek k�szp�nz�rt:       1.000

anyagk�szlet n� 1.000-rel:         26.000

p�nzt�rban p�nz, cs�k. 1.000:    4.000    -p�nzseszk�z

�sszesen:                                    31.000

 2, Egyik forr�s n�, a m�sik cs�kken. A forr�s f��sszege nem v�ltozik.

            Pl: r�vid lej�rat� hitelb�l fizet a v�llalkoz�:  2.000

             sz�ll�t� tartiz�sa cs�kken ez�ltal 2.000: teh�t az �sszeg nem v�ltozott

r�vid lej�rat� hitel tartoz�s n� 2.000   : maradt 15.000

3, Az eszk�z �s a forr�s is n�, teh�t a m�rleg f��sszege emelkedik

Pl: g�pet v�s�rolunk a sz�ll�t�t�l :             10.000

a g�pek �rt�ke emelkedik                     30.000

t�rgyi eszk�z �llom�ny n� 10.000-rel: 22.000

befektett eszk�z n�

�sszes:                                                   80.000

(Id�ig eszk�z�k voltak)

Sz�ll�t� tart�z�sa emelkedik

r�vid lej�rat� k�telezetts�g +10.000:    25.000

k�telezetts�gek n�nek, +10.000:           40.000

�sszes forr�s:                                           80.000

(Id�ig pedig forr�s)

4, Eszk�z �s forr�s is cs�kken, teh�t a m�rleg f��sszege is cs�kken

Pl: banksz�ml�r�l �tutalunk a sz�ll�t�nak 5.000-et

banksz�mla cs�kken = p�nzeszk�z cs�kken    :    0

forg� eszk�z�k cs�kken 5.000-rel:                   45.000

�sszes eszk�z:                                                  65.000

(Id�ig eszk�z�k voltak)

sz�ll�t� tartoz�s cs�kken

             r�vid lej�rat� cs�kken 5.000-rel:                     10.000

             k�telezetts�g �sszege cs�kken 5.000-rel:         25.000

             �sszes forr�s:                                                   65.000

(Id�ig pedig forr�s)